A MOL Önkéntes projekt pályázat keretén belül nagy kihívásra vállalkoztunk – gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek részére dolgoztunk ki játékos foglalkozást a Vásáry Tamás Alapítvány gyermeknapi rendezvényére. A tervünk az volt, hogy megismertetjük a gyerekeket a MOL Csoport tevékenységével, és a cég kínálta jövőbeni elhelyezkedési lehetőségekkel. Ez azért nagyon fontos, mert a gyerekek az intézmény elhagyása után nehezen boldogulnak a mindennapi életben, kevésbé tudnak integrálódni a társadalomba.

Kis csapatunk főként a speciális termékek értékesítői és az export bonyolítók közül verbuválódott. Aznap éreztük, hogy nagydolognak kell történnie, át kell lépnünk a határainkat, meg kell próbálnunk a lehető legnyitottabbnak lenni. A saját, előkészített MOL-os játékainkkal kell lekötni a gyermekek figyelmét a budai Millipop játszóházban, egy olyan helyen, ahol az emeletről lehet csúszdázni, Xbox-szal játszani, s megannyi érdekes játékot kipróbálni. Azt hittük, pontosan tudjuk, mire vállalkoztunk, hisz az előkészületek alatt nemcsak ötleteltünk, vágtunk, ragasztottunk, hanem önkéntes érzékenyítésen is részt vettünk a Vásáry Tamás Alapítvány jóvoltából.

Kovács Orsolya, a Közel Hozzánk Program megálmodója a felkészítőn röviden vázolta a Magyarországon állami gondozásban élő gyermekek mindennapjait. Mindannyian tudtuk, hogy élnek árván vagy szülőktől elszakítva gyermekek. Tudtunk a tényről, az összetettségéről azonban fogalmunk sem volt. Felismertük, hogy a vágyaink, a problémáink nem érnek fel a család nélkül felnövők problémáihoz. Az érzékenyítés végére úgy éreztük magunkat, mint akiket leforráztak. Teljesen áthelyeződtek a hangsúlyok a saját életünkben. Tele lettünk aggodalmakkal, féltünk, hogyan fogjuk kezelni a helyzetet. Rengeteg kérdés kavargott a fejünkben – hogyan kell csinálnunk, mivel nem fogunk ártani, mit mondhatunk, mit tehetünk, és mit nem tehetünk.

A gyermeknapi rendezvény napján, 16:00-kor készen álltunk arra, hogy MOL-os témájú játékokkal lefoglaljuk a gyermekeket a játszóházban, ahol otthontalan gyermekek együtt játszhattak családban élő gyermekekkel, a szülők pedig ezalatt érzékenyítő előadásokon vehettek részt. Először, elkezdték beengedni a gyermekeket, de senki ránk sem hederített, nem vették észre a standjainkat. Az édességes pulttól, az állatsimogatótól és a csúszdáktól kellett elcsalogatnunk a gyermekeket, hogy jöjjenek velünk játszani. Nem volt egyszerű! Nagyobb tömegre számítottunk, több gyermekre, letargikusabb hangulatra.

Aztán elkezdtek érkezni. Először pánikba estünk, nem tudtuk ki az, aki otthontalan és, ki az, aki nem. Rá kellett jönnünk, hogy nincs a homlokukra írva. Teljesen ugyanolyan gyermekek voltak első ránézésre – érdeklődőek, ügyesek, okosak, a nagyobbak MOL-os témában is tájékozottak. Ami észrevehetően más volt, az a KITARTÁS, amivel az egyes feladatokat végezték – ha nem sikerült elsőre átvinni a lufival a poharat az egyik pontból a másikba addig próbálták, amíg végül sikerült, akkor is, ha ez több mint fél órába telt. A végén nehéz volt elszakadni a gyermekektől.

Óriási élménnyel gazdagodtunk. Másképp képzeltük el, előítéletesek voltunk. Meglepődtünk! Csapatunk a rendezvény után eldöntötte, hogy ez kezdőlépésnek kiváló volt. Egyáltalán nem volt csalódás, hogy nem minden az eredeti terv szerint alakult. Nagyon megérte! Szeptemberben pedig önerőből részt veszünk az alapítvány következő izgalmas nagy rendezvényén, irány a karrier expó!

Paksiova Julianna

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás